Az Európai Bíróság és a magyar jogalkotók régóta kemény csatákat vívnak a tagországok számára iránymutató döntések értelmezésében. A nemrég beterjesztett adócsomagban azonban vannak változások, amelynek örülhetnek a magyar vállalkozások, legalábbis első megközelítésre. Jalsovszky Pált, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda alapítóját kérdeztük a részletekről, a digitalizáció és a legal tech térnyeréséről, az alkalmazásuktól várható versenyelőnyről és az egyre inkább "megszelídülő" NAV-ról.
Évek óta folyamatosan nő a startup ökoszisztéma Magyarországon, naponta a hírek középpontjában vannak a jól meghatározható ötletre épülő sikercégek, rendszeresen hallunk versenyekről és milliárdos, sokszor állami finanszírozási háttérről. A kézzelfogható, a mindennapi életünkre is hatással levő forradalom azonban mintha még váratna magára. Az viszont tény, hogy az elmúlt évtizedben üzleti kultúrában, gondolkodásban nagyon jelentős változások történtek - ez pedig részben a startupok megjelenésének köszönhető: a Portfolio ezekről a történésekről, a hazai startuphelyzetről és a kilátásokról kérdezte Oszkó Pétert, az OXO Group alapító-tulajdonosát, a csoport inkubációs és akcelerációs programjait működtető OXO Labs ügyvezető partnerét, valamint Apró Annát, a csoport egyik kockázatitőke-befektetésekkel foglalkozó cégének, az OXO Holdingsnak az ügyvezetőjét.
Múlt héten derült ki, hogy a német Vapiano étteremlánc nagy gondban van, fő részvényeseinek és hitelezőinek 30 millió eurós pénzügyi támogatást kellett megszavazniuk a további működés biztosítására, azonban a hitelfelvételi tárgyalások miatt elhalasztott 2018-as tőzsdei eredménybeszámoló még így is adhat okot az aggodalomra. A magyarországi éttermek viszont nincsenek veszélyben, sőt, ősszel megnyitják hatodik egységüket az Alle Bevásárlóközpontban - tudtuk meg a hálózatot tulajdonló cég ügyvezető igazgatójától.
A magyarok szívesen gondolnak innovatív nemzetként magukra, és valóban számos találmányt fel lehet hozni ennek igazolására, azonban az országok versenyképességét mutató egyik legmeghatározóbb innovációs mérőszám, ami a szabadalmi bejelentések számát mutatja, mégis 50 éves mélyponton van. A talán két leghíresebb magyar újítás, a Rubik-kocka és a GÖMBÖC jogvédelmét ellátó SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnökét, Dr. Szamosi Katalint kérdeztük, hogy mi állhat a gyenge eredmények mögött, miért jelent hatalmas fenyegetést a tervezett uniós szabadalmi rendszer a magyar vállalkozásokra és miért szinte lehetetlen felvenni a kesztyűt a kínai hamisítókkal.
Jordan B. Peterson az egyik legnépszerűbb gondolkodó ma a nyugati világban, YouTube csatornáját közel kétmillióan követik, ami nem rossz szám, főleg, hogy nem popkultúrával, hanem Nietzsche-idézetekkel, ideológiai kérdésekkel és életvezetési tanácsadásokkal tudja lebilincselni főleg fiatal férfiakból álló hallgatóságát. De miért fenyegeti a poszt-modernizmus a nyugati civilizációnkat és miért tartsuk távol gyerekeinket az egyetemektől? Alábbi portrénkban röviden összefoglaljuk mire számíthatunk a kanadai professzortól a május végi Brain Bar jövőfesztiválon.
Egy szegedi, családi háttérből finanszírozott cég évek óta együtt dolgozik a világ vezető gyógyszergyártóival, olyan betegségekre keresve ellenszert, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór. Az évekig elhúzódó kutatások azonban sok forrást felemésztenek, ezért a cég a core tevékenység támogatására a kevésbé szigorú, és kisebb tőkével beindítható étrend-kiegészítők gyártásába kezdett, és a számításaik beigazolódni látszanak: idén már az amerikai piacon is megjelenhetnek termékeikkel.
A könyvvizsgálói és adótanácsadói piac háromnegyedét világszerte a Big4 néven emlegetett négyes (Deloitte, KPMG, EY, PwC) uralja, ezt rúghatja fel most az Andersen Global visszatérése, melynek elődje, az Arthur Andersen korábban meghatározó szereplője volt a piacnak. A cég korábbi amerikai adótanácsadó partnerei 2002-ben saját céget alapítottak (WTAS), amely később megvásárolta a patinás brandet, így 2014 óta Andersen Tax név alatt működik. Ezt követően indult el a cégcsoport nemzetközi terjeszkedése, a tagvállalatokat és együttműködő partnercégeket az Andersen Global fogja össze. Magyarországon az OrienTax Adótanácsadó Zrt. és a Szabó, Kelemen és Társai ügyvédi irodával indult el nemrégiben az együttműködésük egy olyan koncepció keretében, amely nemcsak az ügyfelek számára jelent majd jó alternatívát a Big4 mellett, de teljes piaci átrendeződést is elindíthat. A két cég ügyvezetőivel, Radnai Károllyal és Szabó Tamással arról beszélgettünk, miért fog gyökeresen megváltozni a következő néhány évben az ellentétektől feszülő és továbbra is botrányoktól hangos könyvvizsgálói, adótanácsadói piac és hogy miért nem aggódnak az Enron emléke miatt.
A tavalyi évben bár csak minimálisan nőtt az eladott sörök mennyisége, de ennél sokkal nagyobb mértékben nőtt a sörszövetség tagjainak bevétele, ami arra vezethető vissza, hogy a sörivók a drágább, minőségibb sörök felé fordultak, ez pedig a Sörszövetség vezetője szerint bizakodásra ad okot: a gyártók a többletbevételt láthatóan innovációra és termékfejlesztésre költik, ami végső soron további minőségi javulást és növekvő exportképességet eredményez majd a Magyarországon gyártott söröknél.
Valószínűleg sok magyar számára sem ismeretlen a hónap végi sakkozás: mit fizessek be, mi várhat még, melyik számlával lehet még pótdíj vagy más negatív következmények nélkül bevárni a következő fizetést? A probléma csak részben függ össze a jövedelmi szinttel, amit az is bizonyít, hogy a fejlett országok lakói is ugyanúgy küzdenek ezzel a helyzettel, sőt, az Egyesült Államokban egy startup már megoldást is talált rá. A dolog lényege, hogy egy applikáció segítségével akár már a nap végén hozzáférhetünk a ledolgozott bérünkhöz, nem kell a fizetésnapig várnunk, ráadásul kamatmentesen kapjuk az "előleget": az appot lefejlesztő cég üzleti modellje a borravalókra épít. Jelenleg 25 ezer vállalat - köztök az Apple, Starbucks és a Home Depot - dolgozói veszik fel előbb a fizetésüket a cégnek köszönhetően. Egy magyar startup pedig arra vállalkozott, hogy szeptembertől - a szigorúbb szabályozói rendszer miatt kicsit eltérően, de - Magyarországon is megvalósítja a kezdeményezést.
A digitális technológiák bevezetése az ipari forradalomhoz hasonló hatékonyságnövelést eredményezhet a gyártóvállalatoknál, azonban a lehetőségek olyan sokrétűek, hogy azok mérlegelése, a megfelelő megoldások bevezetése jellemzően meghaladja kapacitásaikat, amelyeket lekötnek a gyártófolyamatok. Ezt felismerték az olyan telekommunikációs cégek, mint a T-Systems is, amely rendszerintegrátorként már a vállalatok stratégiai tervezésénél is jelen lehet. Virág Aladárt, a vállalat business operations managerét kérdeztük, pontosan mi az, amiben a gyártócégek segítségére tudnak lenni.
Bár a nagy álláskeresési portálok online hirdetnek és a folyamatok nagy része is automatizált, lényegében ma sem működnek másképpen, mint amikor a faliújságra tűzdelték ki az álláshirdetéseket. Ugyan az internetnek köszönhetően ezek már sokkal több embert érnek el, hatékonyságuk az elmúlt években jelentősen visszaesett. Ugyanakkor a digitális megoldásokban rejlő lehetőségek koránt sincsenek kiaknázva, amit jól mutat, hogy a toborzási piacon megjelenő új szereplők a digitalizáció segítségével ott is találnak jelölteket, ahol a nagyok nem látnak.
Bár mindenki tisztában van vele, hogy a virágok nem a boltos kiskertjéből valók, azt kevesen gondolnák, hogy a kezükben lévő csokor árába jó eséllyel a napsütötte Kenyából vagy az egzotikus Ecuadorból való szállítás költségei is bele vannak építve. Persze nem a kisbolt tulajdonosa hozza haza őket bőröndben, a vágott virág kereskedelmére - lévén romlandó áru - félelmetesen precíz globális logisztikai rendszert építettek ki: az Afrikában kihajtott rózsákat például egy napon belül klimatizált repülőkkel szállítják a holland virágtőzsdére, ahonnan hűtött kamionokkal viszik tovább a szigetszentmiklósi nagybani virágpiacra, innen vásárolnak a virágboltosok. Bár még mindig Hollandia a virágbiznisz központja, a termesztésben már átvették a főszerepet az olyan egyenlítői országok, amelyek kiváló klimatikus adottságival még akkor sem lehet versenyezni, ha hozzáadjuk a több ezer kilométeres út szállítási költségeit.
Kevesen gondolnák, hogy az egykori acélvárosból olyan precíz, minőségi előírások sokaságát teljesítő műhold-alkatrészek kerülnek ki, amelyek még az Egyesült Államok űrhajózási hivatala, a NASA extrém magas elvárásainak is megfelelnek. A lillafüredi gyermekvasút végállomásától néhány háztömbnyire, egy - nem éppen űrtechnológiáról árulkodó - klinkertéglás épületben található a magyar űripar legjelentősebb vállalatának székhelye, ahol számos szatelit tartozékait gyártották már le, és a ma is olyan megrendelőket szolgálnak ki, mint az Airbus vagy a Nasa.
Kevés az orvos, a meglévők közül sokan már bőven a nyugdíjkorhatár fölött vannak, a várólisták hosszúak, a hálapénzzel teli borítékok pedig egyre vastagabbak. Ez a lesújtó kép ugyanakkor csak az állami szektorra igaz, eközben - vagy talán éppen ezért - a hazai magán-egészségügyi szolgáltatások robbanásszerű növekedésnek indultak és egyre több induló cég is úgy látja, érdemes vállalkozni a hagyományosan állami területen. Az egyik ilyen a Medicall, amely az orvoskeresés problémájára kínál megoldást: a felhasználók mobil applikáción igényelhetnek telefonos konzultációt vagy házivizitet a regisztrált doktoroktól, akik így kiegészítő keresethez juthatnak.
Az első magyar ételrendelős oldal a '90-es évek végén indult, és bár a technológia azóta sokat fejlődött, az ételrendelés menete kevésbé. Egy magyar cég szerint még a legújabb alkalmazások sem aknázzák ki megfelelően az algoritmusok adta lehetőségeket, ráadásul azok valójában éttermeket kínálnak, miközben a felhasználók alapvetően ételt keresnek.
Rohamosan növekszik azoknak a betegeknek a száma, akik a hosszú várólistákat megelégelve - vagy éppen a tízszer olcsóbb ellátás miatt - inkább külföldön fekszenek a kés alá. Az így kialakult orvosi turizmus már most is elképesztő méreteket ölt, a következő évtizedben pedig a világ egyik vezető gazdasági ágazatává nőheti ki magát. Ebben szerepe lehet egy magyar startupnak is, amely a sok buktatót rejtő külföldi orvoskeresés procedúráját tenné olcsóbbá és átláthatóbbá, méghozzá a kriptopénzeknél is használt blockchain-technológiával. A cég saját elszámolási egységet is kibocsátott, a HEAL tokent, amiből már az előértékesítés során 150 millió forintnyit adtak el.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
